Moderní-Dějiny.hu

A felszabadulás Csehszlovákiában – Közös határok, közös történetek

Publikálva: 19.12.2014, Aktualizálva: 14.5.2015 10:09

Rövid videót ajánlunk a figyelmébe: a felvételen Halina Elczewská, Révész Judit, Antoni Adamowicz és Pynches Narwa a háború végéről és a felszabadulásáról beszél. Noha lengyel és magyar nemzetiségű visszaemlékezőkről van szó, közös bennük, hogy cseh területen érte őket a felszabadulás.

A felszabadulás Csehszlovákiában – Közös határok, közös történetek

Közös határok, közös történetek
A Halina Elczewská, Révész Judit, Antoni Adamowicz és Pynches Narwa visszaemlékezéséből vett egy-egy részlet az USC SF vizuális történelmi archívumából való. A videó a „Közös határok, közös történetek“ projekt keretében, a PANT Polgári Társulás és a USC SF együttműködésének eredményeként készült. A projekt célja olyan történetekre bukkanni a cseh, lengyel, szlovák és magyar visszaemlékezések között, amelyek a maguk látószögével határon átnyúlóak. Az egyes tanúságtételeket lefordítják a többi nyelvre, hogy a lehető legnagyobb közönség számára legyenek elérhetők. Osztjuk azt a véleményt, miszerint e visszaemlékezések megtekintését követően alapjaiban inognak meg az általánosan elterjedt és átörökített előítéletek és sztereotípiák, s mindez nagyobb fokú toleranciához vezet, valamint elősegíti a felelősségteljes állampolgárságra nevelést.

Az utolsó harcok Csehszlovákia felszabadítása során
Berlin kapitulációja és a háború gyors befejezésének a reménye oda vezetett, hogy a lakosság cseh városok egész sorában a német helyőrségre támadt. A legnagyobb felkelés Prágában tört ki május 5-én. A felkelőknek sikerült hatalmukba keríteniük a főváros nagy részét, ám a németek gyors ellentámadást indítottak. A szovjet offenzívát fel kellett gyorsítani, ezért az 1. Ukrán Front már május 6-án támadásba lendült. A reggeli helyzetfelmérés során megállapították, hogy a németek sok helyen feladták a pozícióikat, s nyugat felé vonulnak vissza. E helyzetben a hadvezetés úgy határozott, hogy felgyorsítja a hadműveletet, ezért délutántól megkezdték a tüzérségi előkészületeket. Ezután támadást indított a 3. gárdahadsereg, a 13. gárdahadsereg, a 3. gárda-harckocsihadsereg, a 4. gárda-harckocsihadsereg, a 4. harckocsidandár, a 25. harckocsidandár, majd ezekhez estére az 5. gárdahadsereg is csatlakozott. Még ugyanezen a napon megadta magát az ostromlott Vratislav német helyőrsége. A következő nap estéjéig a 4. gárda-harckocsihadsereg és a 13. gárdahadsereg 45 kilométert nyomult előre, s bevette Míšeňt (Meißen), miközben a 3. gárda-harckocsihadsereg és az 5. gárdahadsereg megkezdte a Drezda elleni támadást. Május 7-én a prágai felkelők helyzete kritikussá vált, mert a németek visszafoglalták a városközpontot, megtorló intézkedéseket indítottak a lakosság ellen. Az 1. Ukrán Frontot ez arra kényszerítette, hogy még a teljes harckészültség elérése előtt támadásba lendüljön. Magyarország területéről elindult a 7. gárdahadsereg, amely 25 kilométer széles szakaszon, 12 kilométer mélyen törte át a frontot. Ebbe az ékbe vezényelték a 6. gárdahadsereget. A Bécstől északra fekvő területről megkezdte a támadást a 9. gárdahadsereg és a 46. hadsereg is. Estig a szovjet tankok 50 kilométert haladtak előre, felszabadítva Jaroměřicét és Jihlavát. A Vörös Hadsereg még messze volt Prágától, ám a felkelőket más oroszok mentették meg. Melléjük állt ugyanis az Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA – Russzkaja oszvobogyityelnaja armija), ami jelentős mértékben megváltoztatta az erőviszonyokat. Az Andrej Andrejevics Vlaszov vezette ROA orosz hadifoglyokból állt. Sok, az Orosz Felszabadító Nemzeti Hadsereg (RONA – Russzkaja oszvobogyityelnaja narodnaja armija) által elkövetett háborús bűnt igazságtalanul a ROA egységeinek tulajdonítanak, s gyakran össze is keverik a két sereget. George Patton tábornok 3. amerikai hadseregével a felkelők segítségére sietett volna, ám a szovjetek ezt az ajánlatát kategorikusan elutasították. Május 8-án elfoglalták Drezdát, és estére az 1. Ukrán Front jobbszárnya 40 kilométer mélyen cseh területre hatolt be – az elöl haladó harckocsizó alakulatok 70–80 kilométerre közelítették meg Prágát. Ugyanakkor a Prágában harcoló németek fegyverszünetről kötöttek megállapodást a felkelőkkel, s megkezdték a visszavonulást nyugat felé, hogy a demarkációs vonalon túli területen tegyék le a fegyvert – amerikai fogságba kerüljenek. Május 9-én reggelre a már felszabadított városba értek a Vörös Hadsereg első harckocsizó alakulatai. A sok irányból való bevonulásuk a Középső Hadseregcsoport fő hadereje számára lehetetlenné tette a nyugati irányba történő visszavonulást, mert még mindig a Prágától keletre eső területen állomásoztak. A körbekerített hadak nagy része május 10-én és 11-én megadta magát. Körülbelül 860 ezer katona került szovjet fogságba, s a Vörös Hadsereg 9500 ágyút és aknavetőt, 1800 tankot és önjáró löveget, valamint 1100 repülőgépet zsákmányolt. A Vörös Hadsereg nyugat felé előretörő egységei május 11-én körülbelül a Saská Kamenice (Chemnitz)–Karlovy Vary–Plzeň–České Budějovice útvonalnál érték el a demarkációs vonalat, s közvetlen kapcsolatba léptek az amerikai hadsereggel.



időtartam:
3:22
nyelv: cseh, lengyel, magyar
feliratozás: magyar

Halina Elczewská
Lódzban született 1919. november 11-én, Franciszka és Maurycy Goldblum családjában. Főiskolát végzett, egy angol–lengyel cégnél helyezkedett el. Lódz náci megszállását követően gettót hoztak létre, úgyhogy a családnak 1939 végén el kellett hagynia a lakását, és át kellett költözniük oda. Halina a gettóban a munkahivatalban dolgozott. 1942-ben hozzáment Pinkus Inzelsztajnhoz. A gettó felszámolásakor, 1944. augusztus 24-én családjával együtt az auschwitzi náci haláltáborba szállították. Férjét, szüleit és húgát, Inkát megölték. Csak Halina és sógornője maradt életben. Auschwitzból 1944. október 6-án a Gross-Rosen táborba szállították el, onnan pedig Halbstadtba került – ott érte a felszabadulás 1945. május 9-én. Tíz nappal később a legközelebbi lengyel városba, az alsó-sziléziai Wałbrzych-Mieroszówba ment, ahol alpolgármesterként tevékenykedett. 1946-ban Vratislavba költözött, s ott feleségül ment Maciej Elczewskihez. Varsóba költözött. A lengyel televíziónál kezdett dolgozni, tudományos népszerűsítő műsorok munkatársa volt egészen 1969-ig. 1968-ban megélte az antiszemita kampányokat. 2013-ben hunyt el. A vele készült beszélgetést lengyel nyelven rögzítették.

Révész Judit
Mendel Etelka és Mór gyermekeként született 1921. január 10-én a romániai Kolozsváron (Cluj). Révész Józsefhez ment feleségül. A családnak a kolozsvári gettóba kellett költöznie, ahonnan Auschwitzba szállították őket. Túlélte a halálmenetet, annak tagjaként érte a Vörös Hadsereg általi felszabadítás Bruntálnál. A beszélgetést magyar nyelven rögzítették.

Antoni Adamowicz
Mojzesz Furgang családjában született 1914. ugusztus 22-én, Krakkóban, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Bevonult a lengyel hadseregbe, s részt vett Lengyelország védelmében. Lvovba (Lemberg) került, amelyet a szovjetek szálltak meg. A Szovjetunió megtámadását követően kényszerűen a lvovi gettóba költöztették át, később pedig a németek internálták a lvovi Janowska Straße koncentrációs táborba. Onnan azonban sikerült megszöknie. Krakkóban és Varsóban bujkált. Végül őrizetbe vették, Auschwitzba küldték. Túlélte a halálmenetet. A felszabadulás Litoměřicében érte. A vele készült beszélgetést lengyel nyelven rögzítették.

Pynches Narwa
A lengyelországi Gostyninben született 1927. október 7-én. Édesanyja neve Zinga, édesapjaé Abram Hersch Narwa volt. Lengyelország német megszállását követően a család kénytelen volt átköltözni a gostynini gettóba. Később megszökött, és a płońskói gettóban tartózkodott. Miután a gettót felszámolták, lakóit az Auschwitz II–Birkenau táborba transzportálták. A háború során megjárta a következő koncentrációs táborokat: Jawischowitz, Buchenwald, Crawinkel és Ohrdruf. Túlélte a halálmenetet, Chomutovban érte a felszabadulás. A vele készült beszélgetést lengyel nyelven rögzítették.

Az interjú a USC Shoah Foundation Institute archívumából, a holokauszt-túlélők visszaemlékezéseinek legnagyobb multimediás archívumából való. A Survivors of the Shoah Visual History Foundation elnevezésű alapítványt 1994-ben hozták létre, hogy holokauszt-túlélőkkel készítsen beszélgetéseket – nemcsak zsidó túlélők osztják meg emlékeiket a kamera előtt, hanem a felszabadítók, a roma túlélők, a koncentrációs táborok más nemzetiségű foglyai, a zsidókat mentők és a háborús bűnösök pereiben részt vevők is. Az alapítvány néhány év leforgása alatt a világ 56 országából összesen mintegy 52 ezer interjút (filmfelvételt) rögzített 32 nyelven. A világ legnagyobb ilyen jellegű interjúarchívuma.
Bővebb tájékoztatás az USC Shoah Foundation alapról: www.dornsife.usc.edu/vhi (angolul) vagy http://sfi.usc.edu/international/hungarian (magyar nyelven).

Összefüggő cikkek

_Prezentációk

AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Aktualizálva: 14.5.2015 10:06 | Rovat: Lengyelország történelme
AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Ez az oktatási célokat szolgáló prezentáció a lengyel Ryszard Siwiec hősi tettének évfordulója alkalmából készült. Siwiec a kommunisták totalitárius praktikái és a Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásul gyújtotta fel magát ...

_Feladatlapok

Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

Aktualizálva: 17.5.2015 09:26 | Rovat: Magyarország történelme, Csehország történelme
Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

A feladatlapok a Csehszlovákia Kommunista Pártja napilapjában, a Rudé právóban megjelent cikkekből közölnek szemelvényeket. Értelmezésükkel a tanulók feltérképezhetik, hogyan magyarárzta a csehszlovák propaganda az olvasóknak a ma...

_Történészi tanulmányok

Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Aktualizálva: 14.5.2015 10:09 | Rovat: Csehország történelme
Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Összefoglaló arról, hogyan alakultak ki és változtak a nemzetiségi viszonyok Csehszlovákia területén a drámai 20. században. Az írás a cseh–német viszonyra fekteti a súlyt a Csehszlovák Köztársaság létrejötte utáni időszakban, a m...

_Források

A cseh delegáció visszatérése Svájcból

Aktualizálva: 9.11.2012 16:23 | Rovat: Csehország történelme
A cseh delegáció visszatérése Svájcból

A Lidové noviny című újság cikke a Nemzeti bizottság november 5.-i üléséről és a K. Kramář vezette delegáció visszatéréséről az E. Beneš-vel való tárgyalásokról, Genfben. Ez a szöveg – történeti forrás a csehszlovák állam kijelent...

 
© Minden jog fenntartva 2009 - 2019 PANT Polgári Társulás
A jelen portálon lévő anyagok kizárólag oktatási célokat szolgálnak.
PANT Polgári Társulás