Moderní-Dějiny.hu

Figyelmeztetés – Közös határok, közös történetek

Publikálva: 19.12.2014, Aktualizálva: 14.5.2015 10:09

Rövid videót ajánlunk a figyelmébe: a felvételen Karel Borský azt meséli el, hogyan szökött meg a lengyelországi Nisko nad Sanem feloszlatott, teljesen még fel sem épített koncentrációs táborából a Szovjetunióba. Nisko nad Sanem tábora az első projektek egyike volt, amelyből személyesen Adolf Eichmann is kivette a részét. Erdélyi Lajos azt idézi fel, miként figyelmeztették a lengyelországi menekültek a magyarországi zsidókat – intésük azonban süket fülekre talált.

Figyelmeztetés – Közös határok, közös történetek

Közös határok, közös történetek
A Karel Borský és Erdélyi Lajos visszaemlékezéséből vett egy-egy részlet az USC SF vizuális történelmi archívumából való. A videó a „Közös határok, közös történetek“ projekt keretében, a PANT Polgári Társulás és az USC SF együttműködésének eredményeként készült. A projekt célja olyan történetekre bukkanni a cseh, lengyel, szlovák és magyar visszaemlékezések között, amelyek a maguk látószögével határon átnyúlóak. Az egyes tanúságtételeket lefordítják a többi nyelvre, hogy a lehető legnagyobb közönség számára legyenek elérhetők. Osztjuk azt a véleményt, miszerint e visszaemlékezések megtekintését követően alapjaiban inognak meg az általánosan elterjedt és átörökített előítéletek és sztereotípiák, s mindez nagyobb fokú toleranciához vezet, valamint elősegíti a felelősségteljes állampolgárságra nevelést.

időtartam: 3:15
nyelv: cseh, magyar
feliratozás: magyar

A Nisko nad Sanembe vezető első európai transzport
Közvetlenül Adolf Eichmann SS-tagnak, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) zsidó ügyekért felelős munkatársának a vezetésével 1939 októberében az ostravai régióból 1223 zsidó férfit vittek a lengyelországi Nisko nad Sanembe, ahol saját kezűleg kellett tábort építeniük. Egy részüket később a német–szovjet határra hajtották. Illegális határátlépésért szovjet gulagokban végzendő rabszolgamunkára ítélték őket. Egyesek a tábor 1940 márciusában bekövetkezett felszámolása után hazatérhettek (301 ostravai és 200 bécsi fogoly). Hamarosan azonban megindultak a tömeges transzportok Terezínbe és a koncentrációs táborokba.

Magyarország mint a zsidók menedékhelye
A magyarországi zsidókat üldözték, ennek ellenére a környező, német megszállás alá került államokból sok zsidó menekült ebbe az országba.
Amikor a német titkosszolgálat tudomást szerzett a magyar kormány különbéke megkötését célzó igyekezetéről, döntés született Magyarország német katonai megszállásáról. A magyar hadsereg a vezérkari főnök utasítására 1944. március 19-én semmiféle ellenállást nem tanúsított a megszálló erőkkel szemben (az ún. Margarethe-hadművelet). Ezt követően Kállay Miklós miniszterelnököt leváltották tisztségéből, és Sztójay Döme volt berlini nagykövet került a helyére. Ő kizárólag a szélsőjobboldal politikusaiból álló kormányt alakított, az ellenzéki pártokat pedig betiltotta. Gazdasági téren a kormány jóváhagyásával növelték a Németországba irányuló élelmiszer- és nyersanyagexportot. Ahelyett, hogy hazarendelték volna a Szovjetunióban tartózkodó magyar egységeket, újabb hadosztályokat küldtek a frontra. E lépésekre válaszul Budapestet az angol és az amerikai légierő bombázta. A fővárost 1944. április 3-án érte az első nagyobb bombázás, majd 19 újabb támadás következett.

Mindaddig a Magyar Királyság területén élő zsidókat törvény óvta meg a fizikai megsemmisítéstől. 1944. március 29-től érvénybe lépett az a rendelet, amely a sárga csillag viselésére kényszerítette a zsidókat. Az ilyen megkülönböztető jelzés viselője már nem tölthette be hivatását, nem dolgozhatott tanárként, orvosként vagy ügyvédként. A zsidókat gettókban gyűjtötték össze, majd Auschwitzba vitték. Az első ilyen transzportot 1944. május 15-én indították. Június végéig vidékről körülbelül 440 ezer zsidót deportáltak, közülük 320 ezer már sohasem tért haza. Horthy a deportálást néhány hónappal később – a két szökött fogoly vallomásaira reagáló világhírű személyiségek nyomására –, 1944. június elején leállította. Ezzel a tettével megmentette 200 ezer budapesti zsidó életét.

Karel Borský
Kurt Biheller (Karel Borský) 1921-ben született Fryštátban (Karviná), de zsidó családja később Moravské Ostravě településen, a Lux (Luxova) utcában, a mai Verduni (Verdunská) utcában lakott. Kurt gimnáziumot végzett, valamint két évig kereskedelmi akadémiára járt. Apját, anyját és 13 éves bátyját náci haláltáborokban gyilkolták meg, Kurt azonban a Szovjetunióba jutott, miután megszökött Nisko nad Sanem lágeréből. Közlegényként kezdett szolgálni a szovjetunióbeli 1. csehszlovák hadtestnél, végig annak a kötelékében harcolt, és a háború végén az 5. ezred tüzérütegének hadnagya-parancsnoka volt. Inkább az 1945-ben felvett Karel Borský néven vált ismertté – Holnap egyszerű nap kezdődik címmel visszaemlékezést írt. A hadsereg kötelékében maradt, ám a Slánsky-pert követő antiszemita uszító hadjárat idején kidobták, sőt, az egész 1951-es esztendőt börtönben töltötte. 1957-ben rehabilitálták, s tagja lett az ENSZ koreai ellenőrző bizottságának. Katonai érdemeiért kétszer Csehszlovák Hadikeresztet adományoztak neki, valamint megkapta a Csehszlovák Vitézségi Emlékérmet, a szovjet Vörös Hadsereg Érdemrendet, a Németország Fölött Aratott Győzelemért (Za Pobedu Nad Germanyijej) elnevezésű érdemérmet, a román Coroana Romanieit, a lengyel Krzyz Walecznychet stb. 2000-ben dandártábornoki rangra emelték. 2001-ben hunyt el.

Erdélyi Lajos
A romániai Marosvásárhelyen született 1929. május 17-én, zsidó családban. A második bécsi döntéssel Magyarország megszerezte Erdély felét. A háború közeledtével egyre romlottak az életfeltételek, és a család néhány pogromot is elszenvedett. A magyar belbiztonsági szervek megkezdték a zsidó lakosság üldözését, gettókat hoztak létre. Erdélyi családja a marosvásárhelyi gettóba került; innen Magyarország 1944-es, Wermacht általi megszállását követőn 4600 zsidót deportáltak az Auschwitz II–Birkenau koncentrációs táborba, köztük az egész Erdélyi családot. Lajos anyja és nővére Auschwitzban halt meg, apjának és neki sikerült túlélnie. Fokozatosan megjárta a dörnhaui Gross Rosen koncentrációs táborokat, ott érte a Vörös Hadsereg általi felszabadítás. A háborút követően visszatért Romániába, majd 1988-ban Magyarországra költözött, ahol ismert fényképészként tevékenykedett. Az interjú magyar nyelven készült.

Az interjú a USC Shoah Foundation Institute archívumából, a holokauszt-túlélők visszaemlékezéseinek legnagyobb multimediás archívumából való. A Survivors of the Shoah Visual History Foundation elnevezésű alapítványt 1994-ben hozták létre, hogy holokauszt-túlélőkkel készítsen beszélgetéseket – nemcsak zsidó túlélők osztják meg emlékeiket a kamera előtt, hanem a felszabadítók, a roma túlélők, a koncentrációs táborok más nemzetiségű foglyai, a zsidókat mentők és a háborús bűnösök pereiben részt vevők is. Az alapítvány néhány év leforgása alatt a világ 56 országából összesen mintegy 52 ezer interjút (filmfelvételt) rögzített 32 nyelven. A világ legnagyobb ilyen jellegű interjúarchívuma.
Bővebb tájékoztatás az USC Shoah Foundation alapról: www.dornsife.usc.edu/vhi (angolul) vagy http://sfi.usc.edu/international/hungarian (magyar nyelven).

Összefüggő cikkek

_Prezentációk

AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Aktualizálva: 14.5.2015 10:06 | Rovat: Lengyelország történelme
AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Ez az oktatási célokat szolgáló prezentáció a lengyel Ryszard Siwiec hősi tettének évfordulója alkalmából készült. Siwiec a kommunisták totalitárius praktikái és a Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásul gyújtotta fel magát ...

_Feladatlapok

Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

Aktualizálva: 17.5.2015 09:26 | Rovat: Magyarország történelme, Csehország történelme
Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

A feladatlapok a Csehszlovákia Kommunista Pártja napilapjában, a Rudé právóban megjelent cikkekből közölnek szemelvényeket. Értelmezésükkel a tanulók feltérképezhetik, hogyan magyarárzta a csehszlovák propaganda az olvasóknak a ma...

_Történészi tanulmányok

Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Aktualizálva: 14.5.2015 10:09 | Rovat: Csehország történelme
Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Összefoglaló arról, hogyan alakultak ki és változtak a nemzetiségi viszonyok Csehszlovákia területén a drámai 20. században. Az írás a cseh–német viszonyra fekteti a súlyt a Csehszlovák Köztársaság létrejötte utáni időszakban, a m...

_Források

A cseh delegáció visszatérése Svájcból

Aktualizálva: 9.11.2012 16:23 | Rovat: Csehország történelme
A cseh delegáció visszatérése Svájcból

A Lidové noviny című újság cikke a Nemzeti bizottság november 5.-i üléséről és a K. Kramář vezette delegáció visszatéréséről az E. Beneš-vel való tárgyalásokról, Genfben. Ez a szöveg – történeti forrás a csehszlovák állam kijelent...

 
© Minden jog fenntartva 2009 - 2019 PANT Polgári Társulás
A jelen portálon lévő anyagok kizárólag oktatási célokat szolgálnak.
PANT Polgári Társulás