Moderní-Dějiny.hu

Lengyelországból Magyarországra – Közös határok, közös történetek

Publikálva: 8.10.2014, Aktualizálva: 17.5.2015 09:27

Rövid videót ajánlunk a figyelmébe: a felvételen Stanislaw Fraczysty és Magdalena Sedláková a Magyarországra szökését mondja el. Miután Németország és a Szovjetunió is megtámadta, Lengyelország olyan hellyé vált, ahonnan sokan emigráltak. Egy részük Magyarországot választotta, főként Budapestet. Úgy tűnt, hogy itt semmilyen veszély nem fenyegeti őket. A helyzet azonban rövid időn belül megváltozott.

Lengyelországból Magyarországra – Közös határok, közös történetek

Közös határok, közös történetek
A Stanislaw Fraczysty és Magdalena Sedláková visszaemlékezéséből vett egy-egy részlet az USC SF vizuális történelmi archívumából való. A videó a „Közös határok, közös történetek“ projekt keretében, a PANT Polgári Társulás és az USC SF együttműködésének eredményeként készült. A projekt célja olyan történetekre bukkanni a cseh, lengyel, szlovák és magyar visszaemlékezések között, amelyek a maguk látószögével határon átnyúlóak. Az egyes tanúságtételeket lefordítják a többi nyelvre, hogy a lehető legnagyobb közönség számára legyenek elérhetők. Osztjuk azt a véleményt, miszerint e visszaemlékezések megtekintését követően alapjaiban inognak meg az általánosan elterjedt és átörökített előítéletek és sztereotípiák, s mindez nagyobb fokú toleranciához vezet, valamint elősegíti a felelősségteljes állampolgárságra nevelést.

Magyarország a II. világháború kezdetén
A második világháború kezdeti szakaszába, azaz a Harmadik Birodalom Lengyelország elleni támadásába a Magyar Királyság nem kapcsolódott be, hanem – éppen ellenkezőleg – semlegességet hirdetett, s területén több mint 100 ezer lengyel menekültet fogadott. A menekültek egy része az országban maradt, egy része pedig Jugoszlávián keresztül Nyugatra ment.


A Magyar Királyság 1940-ben arra készült, hogy katonai támadást intéz a Román Királyság ellen, visszaszerzendő a magyarok lakta Erdélyt. A terület egy része – 43 000 km² – a második bécsi döntés alapján, 1940. augusztus 30-án a Magyar Királyság részévé vált. Szálasit még börtönbüntetése letöltése előtt szabadon engedték, s azonnal a Nyilaskeresztes Párt élére állt. A Magyar Királyság november 20-án – a szlovák állammal és Romániával együtt – csatlakozott a tengelyhatalmakhoz.

Hitler 1941. március végén egyrészt azt követelte, hogy a német hadsereg szabadon átvonulhasson a Magyar Királyság területén, másfelől azt akarta, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a Jugoszlávia elleni támadásban. A magyar politikusok bonyolult döntés előtt álltak. Vagy engednek a németeknek, s megsértik a Jugoszláviával három héttel korábban kötött szerződést, végleg elszakítva az utolsó kötelékeket is a nyugati nagyhatalmakkal, vagy pedig visszaszerzik egy magyarlakta terület egy részét. Teleki Pál miniszeterelnök a felelősség súlya alatt összeroppant, és április 3-án főbe lőtte magát. Utódja, Bárdossy László korábbi berlini nagykövet április 11-én elrendelte a magyar hadsereg bevonulását Jugoszlávia területére.
A Magyar Királyság lakosságának a száma 1920-hoz képest majdnem megkétszereződött, területe pedig 93 000 km²-ről 171 000 km²-re nőtt. Ámde a Magyar Királyságnak mindezért a hadjáratokban való nagyobb részvétellel kellett megfizetnie. Szovjetnek álcázott német repülőgépek 1941. június 26-án Kassát bombázták. Horthy Miklós kormányzó ezt követően hadat üzent a Szovjetuniónak.



időtartam: 2:58
nyelv: cseh, lengyel
feliratozás: magyar

Stanislaw Fraczysty
1917. február 5-én született Chocholówban, amely akkor még az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Az újraalakult Lengyelországban nőtt fel. Azt követően, hogy a Wehrmacht leigázta Lengyelországot, igyekezett Franciaországba jutni, ahol belépett volna a lengyel hadseregbe, de Budapesten – ahová eljutott – az ott-tartózkodó lengyel diplomaták meggyőzték, hogy csatlakozzon a lengyelországi földalatti ellenállási mozgalomhoz. Összekötőként utazott a Főkormányzóság és Budapest között, míg a Gestapo el nem fogta, s börtönbe nem vetette Zakopanéban. Később a krakkói Montelupich utcai börtönben raboskodott. Innen deportálták az Auschwitz I. koncentrációs táborba, ahol Monowitzben rabszolgamunkára fogták. Túlélte a Buchenwaldon keresztüli halálmenetet. Regensburgban érte a felszabadulás. Az interjú lengyel nyelven készült.

Magdalena Sedláková
Armin és Sára Lichtig gyermekeként született 1920. december 20-án, Eperjesen. A család Szlovákiából Kladnóba költözött. A Cseh–Morva Protektorátus kihirdetése után a megszálló hatóságok a család minden tagját a terezíni gettóba deportálták, onnan pedig a lengyelországi Zamość gettójába. Magdaléna Sedlákovának innen sikerült Lublinon keresztül a magyar megszállás alatt álló Ökörmező (Volové) községbe szöknie, ott bujkált egy ideig. Mivel gyermekkorában elsajátította a magyar nyelvet, elhatározta, hogy eljut Budapestre. Végül Sátoraljaújhely városában lelt menedékre, ahol Szilágyi Irén álnéven élt. E városban találkozott későbbi férjével, Bohumil Sedlákkal, akivel a háborút követően visszaköltözött Csehszlovákiába.

Az interjú a USC Shoah Foundation Institute archívumából, a holokauszt-túlélők visszaemlékezéseinek legnagyobb multimediás archívumából való. A Survivors of the Shoah Visual History Foundation elnevezésű alapítványt 1994-ben hozták létre, hogy holokauszt-túlélőkkel készítsen beszélgetéseket – nemcsak zsidó túlélők osztják meg emlékeiket a kamera előtt, hanem a felszabadítók, a roma túlélők, a koncentrációs táborok más nemzetiségű foglyai, a zsidókat mentők és a háborús bűnösök pereiben részt vevők is. Az alapítvány néhány év leforgása alatt a világ 56 országából összesen mintegy 52 ezer interjút (filmfelvételt) rögzített 32 nyelven. A világ legnagyobb ilyen jellegű interjúarchívuma.
Bővebb tájékoztatás az USC Shoah Foundation alapról: www.dornsife.usc.edu/vhi (angolul) vagy http://sfi.usc.edu/international/hungarian (magyar nyelven).

Összefüggő cikkek

_Prezentációk

AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Aktualizálva: 14.5.2015 10:06 | Rovat: Lengyelország történelme
AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Ez az oktatási célokat szolgáló prezentáció a lengyel Ryszard Siwiec hősi tettének évfordulója alkalmából készült. Siwiec a kommunisták totalitárius praktikái és a Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásul gyújtotta fel magát ...

_Feladatlapok

Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

Aktualizálva: 17.5.2015 09:26 | Rovat: Magyarország történelme, Csehország történelme
Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

A feladatlapok a Csehszlovákia Kommunista Pártja napilapjában, a Rudé právóban megjelent cikkekből közölnek szemelvényeket. Értelmezésükkel a tanulók feltérképezhetik, hogyan magyarárzta a csehszlovák propaganda az olvasóknak a ma...

_Történészi tanulmányok

Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Aktualizálva: 14.5.2015 10:09 | Rovat: Csehország történelme
Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Összefoglaló arról, hogyan alakultak ki és változtak a nemzetiségi viszonyok Csehszlovákia területén a drámai 20. században. Az írás a cseh–német viszonyra fekteti a súlyt a Csehszlovák Köztársaság létrejötte utáni időszakban, a m...

_Források

A cseh delegáció visszatérése Svájcból

Aktualizálva: 9.11.2012 16:23 | Rovat: Csehország történelme
A cseh delegáció visszatérése Svájcból

A Lidové noviny című újság cikke a Nemzeti bizottság november 5.-i üléséről és a K. Kramář vezette delegáció visszatéréséről az E. Beneš-vel való tárgyalásokról, Genfben. Ez a szöveg – történeti forrás a csehszlovák állam kijelent...

 
© Minden jog fenntartva 2009 - 2019 PANT Polgári Társulás
A jelen portálon lévő anyagok kizárólag oktatási célokat szolgálnak.
PANT Polgári Társulás