Moderní-Dějiny.hu

Menekülés Lengyelországba – Közös határok, közös történetek

Publikálva: 7.10.2014, Aktualizálva: 15.5.2015 09:15

Rövid videót ajánlunk a figyelmébe: a felvételen Artur Radvanský, Rozner Miklós és Jan Orlík a Lengyelországba való kivándorlására emlékezik vissza. A Lengyelországba jutáshoz nem véletlenül választották az ostravai régiót.

Menekülés Lengyelországba – Közös határok, közös történetek

Közös határok, közös történetek
Az Artur Radvanský, Rozner Miklós és Jan Orlík visszaemlékezéséből vett egy-egy részlet az USC SF vizuális történelmi archívumából való. A videó a „Közös határok, közös történetek“ projekt keretében, a PANT Polgári Társulás és az USC SF együttműködésének eredményeként készült. A projekt célja olyan történetekre bukkanni a cseh, lengyel, szlovák és magyar visszaemlékezések között, amelyek a maguk látószögével határon átnyúlóak. Az egyes tanúságtételeket lefordítják a többi nyelvre, hogy a lehető legnagyobb közönség számára legyenek elérhetők. Osztjuk azt a véleményt, miszerint e visszaemlékezések megtekintését követően alapjaiban inognak meg az általánosan elterjedt és átörökített előítéletek és sztereotípiák, s mindez nagyobb fokú toleranciához vezet, valamint elősegíti a felelősségteljes állampolgárságra nevelést.

 


Emigráció
A Csehszlovák Köztársaság megszűnését, valamint a maradék cseh területeknek a Nagynémet Birodalom általi, 1939. március 15-i megszállását követően csehszlovák állampolgárságú és más országokból származó személyek kezdtek Lengyelországba menekülni, hogy elkerüljék az egyre nagyobb náci terrort. A menekültek egy része csak az életét mentette, mások azonban azért szöktek meg, hogy aktívan bekapcsolódhassanak a Csehszlovákia újbóli létrehozásáért és Európa szabadságáért folyó küzdelembe. A menekültek egy része politikai, más része pedig faji okokból döntött a menekülés mellett.


időtartam: 3:35
nyelv: cseh, magyar
feliratozás: cseh, angol


Artur Radvanský
Ostravában született 1921-ben. Radvanicében nőtt fel, fiatalkora óta tagja volt a Hasomer Hacair zsidó ifjúsági egyesületnek. Apjával együtt akkor tartóztatták le, amikor át akartak jutni a Lengyelországgal közös határon. Néhány fogoly- és gyűjtőtáborba internálták, majd zsidóként a buchenvaldi, az auschwitzi, a mauthauseni, a monovicei, a ravensbrücki és a saschenhauseni koncentrációs tábort is megjárta. Az ebenseei koncentrációs táborban érte a felszabadulás. Mivel a háború után – németnek tartva őt – szidalmazták, megváltoztatta a nevét (eredetileg Tübergernek hívták). A hatvanas években a háborús bűnösök ellen folyó perek fontos tanúja volt. Nyugdíjba vonulása után az ifjúság nevelésének szentelte magát, főként Németországban. Röviddel a halála előtt visszaemlékezés-kötetet jelentetett meg háborús élményeiről. 2009 novemberében hunyt el. 1939 márciusában még nem töltötte be a 18. életévét.

Rozner Miklós
1921. február 20-án született a kárpátaljai Bene (Бене) községben, amely akkor Csehszlovákiához tartozott. Prágában tanult, amikor azt 1939. március 15-én megszállta a Wehrmacht. Amikor először kísérelte meg, hogy a határon át Lengyelországba jusson, letartóztatták, s a frýdeki börtönbe került. Onnan azonban megszökött, és miután a háború elején Lengyelországban ismét letartóztatták, sikerült eljutni az akkor szovjet megszállás alatt álló Lvovba (Lemberg), ahol akkoriban csehszlovák menekültek nagy csoportja élt. A szovjet megszálló hatóságok munkára küldték Vorosilovgradba (a mai Luhanszkba), ahol később a Vörös Hadseregbe került. Harcolt Sztálingrádnál. A háború után rövid időre hazatért, ám mint a zsidó túlélők és visszatérők többsége, ő is az emigráció mellett döntött. A beszélgetést Kaliforniában, magyar nyelven rögzítették.

Jan Orlík
1919-ben született Prágában, Železná Rudában és Klatovyban nőtt fel. A megszállást követően úgy döntött, megszökik az országból, s Ostravánál kelt át a határon. Önkéntesnek jelentkezett a csehszlovák emigránsok hadseregébe, egy nagy-britanniai kiképzésre vezényelt egységbe sorolták be. A többi közt harcolt Dunkirknél, és a nyugati hadsereggel eljutott Klatovyba is. Mivel krakkói emigrációja során megismerkedett Hermann Fielddel, a Czechoslovak Refugee Trust Fund fiókirodájának igazgatójával, akit az ötvenes évek kirakatpereiben fő brit kémnek neveztek, néhány évig úgy élt, hogy a letartoztatását várta. A háború után Jan Orlík is inkább megváltoztatta a nevét. Eredetileg Adler volt a vezetékneve. 1939 márciusában még a 20. életévét sem töltötte be.

Az interjú a USC Shoah Foundation Institute archívumából, a holokauszt-túlélők visszaemlékezéseinek legnagyobb multimediás archívumából való. A Survivors of the Shoah Visual History Foundation elnevezésű alapítványt 1994-ben hozták létre, hogy holokauszt-túlélőkkel készítsen beszélgetéseket – nemcsak zsidó túlélők osztják meg emlékeiket a kamera előtt, hanem a felszabadítók, a roma túlélők, a koncentrációs táborok más nemzetiségű foglyai, a zsidókat mentők és a háborús bűnösök pereiben részt vevők is. Az alapítvány néhány év leforgása alatt a világ 56 országából összesen mintegy 52 ezer interjút (filmfelvételt) rögzített 32 nyelven. A világ legnagyobb ilyen jellegű interjúarchívuma.
Bővebb tájékoztatás az USC Shoah Foundation alapról: www.dornsife.usc.edu/vhi (angolul) vagy http://sfi.usc.edu/international/hungarian (magyar nyelven).



Összefüggő cikkek

_Prezentációk

AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Aktualizálva: 14.5.2015 10:06 | Rovat: Lengyelország történelme
AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Ez az oktatási célokat szolgáló prezentáció a lengyel Ryszard Siwiec hősi tettének évfordulója alkalmából készült. Siwiec a kommunisták totalitárius praktikái és a Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásul gyújtotta fel magát ...

_Feladatlapok

Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

Aktualizálva: 17.5.2015 09:26 | Rovat: Magyarország történelme, Csehország történelme
Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

A feladatlapok a Csehszlovákia Kommunista Pártja napilapjában, a Rudé právóban megjelent cikkekből közölnek szemelvényeket. Értelmezésükkel a tanulók feltérképezhetik, hogyan magyarárzta a csehszlovák propaganda az olvasóknak a ma...

_Történészi tanulmányok

Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Aktualizálva: 14.5.2015 10:09 | Rovat: Csehország történelme
Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Összefoglaló arról, hogyan alakultak ki és változtak a nemzetiségi viszonyok Csehszlovákia területén a drámai 20. században. Az írás a cseh–német viszonyra fekteti a súlyt a Csehszlovák Köztársaság létrejötte utáni időszakban, a m...

_Források

A cseh delegáció visszatérése Svájcból

Aktualizálva: 9.11.2012 16:23 | Rovat: Csehország történelme
A cseh delegáció visszatérése Svájcból

A Lidové noviny című újság cikke a Nemzeti bizottság november 5.-i üléséről és a K. Kramář vezette delegáció visszatéréséről az E. Beneš-vel való tárgyalásokról, Genfben. Ez a szöveg – történeti forrás a csehszlovák állam kijelent...

 
© Minden jog fenntartva 2009 - 2019 PANT Polgári Társulás
A jelen portálon lévő anyagok kizárólag oktatási célokat szolgálnak.
PANT Polgári Társulás