Moderní-Dějiny.hu

Roma sorsok – Közös határok, közös történetek

Rövid videót ajánlunk a figyelmébe: a felvételen Wladyslaw Guman, Anna Kwiatkowska és Marianna Koniak azt meséli el, milyen volt a sorsuk a háborús években. Az interjúk közös nevezője az, hogy a nácik által végrehajtott – a romák nyelvén „Porajmos“ néven ismert – roma népirtásról szólnak. További közös elem, hogy lengyel romákról van szó.

Roma sorsok – Közös határok, közös történetek

Közös határok, közös történetek
A Wladyslaw Guman, Anna Kwiatkowska és Marianna Koniak visszaemlékezéséből vett egy-egy részlet a USC SF vizuális történelmi archívumából való. A videó a „Közös határok, közös történetek“ projekt keretében, a PANT Polgári Társulás és a USC SF együttműködésének eredményeként készült. A projekt célja olyan történetekre bukkanni a cseh, lengyel, szlovák és magyar visszaemlékezések között, amelyek a maguk látószögével határon átnyúlóak. Az egyes tanúságtételeket lefordítják a többi nyelvre, hogy a lehető legnagyobb közönség számára legyenek elérhetők. Osztjuk azt a véleményt, miszerint e visszaemlékezések megtekintését követően alapjaiban inognak meg az általánosan elterjedt és átörökített előítéletek és sztereotípiák, s mindez nagyobb fokú toleranciához vezet, valamint elősegíti a felelősségteljes állampolgárságra nevelést.

Az ún. aszociálisok csoportjába sorolt romákat a náci rezsim fajilag alacsonyabb rendűekként kezelte, s mint ilyeneket fizikai megsemmisítésre szánta. Sorsuk a Harmadik Birodalomban és a megszállt területeken sok tekintetben egyező volt az európai zsidók sorsával, e népcsoport esetében azonban nem vezettek pontos nyilvántartást, s mindmáig eléggé meghatározhatatlan az áldozatok száma. A Harmadik Birodalomban és a megszállt területeken élő romák sorsa 1942 decemberében pecsételődött meg, amikor Heinrich Himmler rendeletet adott ki arról, hogy az összes romát az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborba deportálják.

időtartam: 2:37
nyelv: lengyel
feliratozás: magyar

Wladyslaw Guman
Wladyslaw Guman 1916. október 20-án született Tarnopolban. Nagyapja Budapestről származott. A család Lengyelországban vándorolt. A háború kitörésekor Lvovban tartózkodtak, amely szovjet megszállás alá került. A nácik Szovjetunió elleni támadását követően a család Lvovban, a lemberg–janowskastrassei koncentrációs táborban raboskodott. Ezt követően a Belzec I. koncentrációs táborba szállították őket, ahonnan Wladyslawnak sikerült Lublinba szöknie. Erdőben bujkált, s csatlakozott a lengyel ellenállók Armija Krajowa hadseregéhez. A Vörös Hadsereg szabadította fel. A háborút követően arra kényszerült, hogy feladja vándor életmódját – le kellett telepednie. A beszélgetést lengyel nyelven rögzítették.

Anna Kwiatkowska
Jan Kwiatkowski és Wiktoria Kwiatkowska, született Glowacka családjában jött világra 1923. március 23-án. Szülei Sziléziában folytattak vádor életmódot. Anna Stanislaw Kwiatkowskihoz ment feleségül. Lengyelország megszállását követően erdőben bujkáltak, de a nyomukra bukkantak, s Auschwitzba szállították őket, ahol édesanyja és testvérei életüket vesztették. Annának sikerült túlélnie a háborút. A beszélgetést lengyel nyelven rögzítették.

Marianna Koniak
Lvov (Lemberg) Konstantynów városrészében született 1925. december 17-én. Lengyelország német megszállása után Kalisz városából Auschwitz II–Birkenau cigánytáborába transzportálták. Innen a ravensbrücki táborba, később Flossenbürgbe helyezték át, utóbbi helyen szabadította fel őt az amerikai hadsereg. A háború után visszatért Lengyelországba. A beszélgetést lengyel nyelven rögzítették.

Az interjú a USC Shoah Foundation Institute archívumából, a holokauszt-túlélők visszaemlékezéseinek legnagyobb multimediás archívumából való. A Survivors of the Shoah Visual History Foundation elnevezésű alapítványt 1994-ben hozták létre, hogy holokauszt-túlélőkkel készítsen beszélgetéseket – nemcsak zsidó túlélők osztják meg emlékeiket a kamera előtt, hanem a felszabadítók, a roma túlélők, a koncentrációs táborok más nemzetiségű foglyai, a zsidókat mentők és a háborús bűnösök pereiben részt vevők is. Az alapítvány néhány év leforgása alatt a világ 56 országából összesen mintegy 52 ezer interjút (filmfelvételt) rögzített 32 nyelven. A világ legnagyobb ilyen jellegű interjúarchívuma.
Bővebb tájékoztatás az USC Shoah Foundation alapról: www.dornsife.usc.edu/vhi (angolul) vagy http://sfi.usc.edu/international/hungarian (magyar nyelven).



Összefüggő cikkek

_Prezentációk

AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Aktualizálva: 14.5.2015 10:06 | Rovat: Lengyelország történelme
AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Ez az oktatási célokat szolgáló prezentáció a lengyel Ryszard Siwiec hősi tettének évfordulója alkalmából készült. Siwiec a kommunisták totalitárius praktikái és a Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásul gyújtotta fel magát ...

_Feladatlapok

Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

Aktualizálva: 17.5.2015 09:26 | Rovat: Magyarország történelme, Csehország történelme
Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

A feladatlapok a Csehszlovákia Kommunista Pártja napilapjában, a Rudé právóban megjelent cikkekből közölnek szemelvényeket. Értelmezésükkel a tanulók feltérképezhetik, hogyan magyarárzta a csehszlovák propaganda az olvasóknak a ma...

_Történészi tanulmányok

Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Aktualizálva: 14.5.2015 10:09 | Rovat: Csehország történelme
Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Összefoglaló arról, hogyan alakultak ki és változtak a nemzetiségi viszonyok Csehszlovákia területén a drámai 20. században. Az írás a cseh–német viszonyra fekteti a súlyt a Csehszlovák Köztársaság létrejötte utáni időszakban, a m...

_Források

A cseh delegáció visszatérése Svájcból

Aktualizálva: 9.11.2012 16:23 | Rovat: Csehország történelme
A cseh delegáció visszatérése Svájcból

A Lidové noviny című újság cikke a Nemzeti bizottság november 5.-i üléséről és a K. Kramář vezette delegáció visszatéréséről az E. Beneš-vel való tárgyalásokról, Genfben. Ez a szöveg – történeti forrás a csehszlovák állam kijelent...

 
© Minden jog fenntartva 2009 - 2019 PANT Polgári Társulás
A jelen portálon lévő anyagok kizárólag oktatási célokat szolgálnak.
PANT Polgári Társulás