Moderní-Dějiny.hu

Teschen (Těšín) lengyel megszállása – Közös határok, közös történetek

Publikálva: 5.10.2014, Aktualizálva: 14.5.2015 10:06

Rövid videofelvételt ajánlunk a figyelmébe, amelyen Henry Heitlinger třineci serdülőkorát idézi fel. A müncheni egyezményt követő időszakban a lengyel kabinet ultimátumot intézett a csehszlovák kormányhoz, amelyben Teschen (Těšín) átengedését követelte, mivelhogy jogot formált erre a területre. A felvételen Henry Heitlinger a német hatalomátvételig tartó lengyel megszállással kapcsolatos élményeit osztja meg.

Teschen (Těšín) lengyel megszállása – Közös határok, közös történetek

Közös határok, közös történetek
A Henry Heitlinger visszaemlékezéséből vett részlet az USC SF vizuális történelmi archívumából való. A videó a „Közös határok, közös történetek“ projekt keretében, a PANT Polgári Társulás és az USC SF együttműködésének eredményeként készült. A projekt célja olyan történetekre bukkanni a cseh, lengyel, szlovák és magyar visszaemlékezések között, amelyek a maguk látószögével határon átnyúlóak. Az egyes tanúságtételeket lefordítják a többi nyelvre, hogy a lehető legnagyobb közönség számára legyenek elérhetők. Osztjuk azt a véleményt, miszerint e visszaemlékezések megtekintését követően alapjaiban inognak meg az általánosan elterjedt és átörökített előítéletek és sztereotípiák, s mindez nagyobb fokú toleranciához vezet, valamint elősegíti a felelősségteljes állampolgárságra nevelést.

időtartam: 2:50
nyelv: angol
feliratozás: cseh

Teschen (Těšín) vagy Olšén túli terület?
Teschen (Těšín) megszállásának konkrét lefolyásáról a lengyel hadsereg képviselőivel folytatott további egyeztetéseken kellett volna megállapodni. A tárgyalások vezetésével a vezérkar František Hrabčíkot és Vladimír Šincl vezérkari alezredest bízta meg. A két fél közti első egyeztetésre már október 1-jén sor került a Český Těšín és Cieszyn közti Olše-hídon. Itt állapodtak meg Český Těšín megszállásának a megkezdéséről, aminek az időpontját másnap 14.00-ra tűzték ki. Hrabčík tábornok egyben a csehszlovák katonai egységek kivonulásáról, a városon való átvonulásáról is megegyezett. Eltértek az álláspontok azt illetően, milyen ütemben szállják meg a követelt területeket. A lengyel fél azt szorgalmazta, hogy a két járás maradék területeit két napon belül csatolják Lengyelországhoz, míg Hrabčík tábornok ragaszkodott ahhoz, hogy a lengyel diplomáciai jegyzékben lefektetett ütemtervhez igazodjanak, amely az érintett területek 10 napon belüli átadását feltételezte. Ez az elképzelés érvényesült, s végül arról született megállapodás, hogy az említett hat szakaszt az október 4-e és 11-e közti időszakban szállják meg. A lengyel jegyzékben feltételezett, a vitatott területeket érintő népszavazásra végül nem került sor, annak ellenére sem, hogy azt a müncheni egyezményt követő első időszakban az ostravai és a tescheni (těšíni) régió számos cseh képviselője többször is követelte.
A megállapodást a csehszlovák egységek és a lengyel harccsoportok tagjai közti összetűzések előzték meg; a lengyel támadások október első napjaiban voltak a legintenzívebbek. Akkor elsősorban a fryštáti térségben lévő SOS-rajokat támadták meg többször is. Október 2-ra virradó éjszaka például az itt szolgáló rajok tagjainak a lengyelországi Ráj község felől érkező támadások ellen kellett védekezniük. Teljes fegyvernyugvást a cseh és a lengyel fél közti megállapodás sem hozott. További incidens történt itt október 4-re virradó éjszaka is, amikor Fryštát egyes részein és közvetlen környékén „élénk lövöldözés“ tört ki. A III. szakasz parancsnokának jelentése szerint „a lakosságnak és a katonai biztonsági járőröknek kellő számú fegyverrel és lőszerrel felszerelt, felelőtlen ismeretlen egyének általi, tudatos ingerléséről“ volt szó. A leadott lövések veszélyeztették a járási hivatalt és a járásbíróságot őrző járőröket, miközben a lőfegyver-használati tilalom miatt lényegében lehetetlen volt a támadókkal szembeni fellépésük. A vezénylő tiszt személyesen ellenőrizte a járőrözők fegyvereit és lőszerét, ezért megerősíthette, hogy „egyetlen töltény sem hiányzott“.

Henry Heitlinger
Henry Heitlinger 1921. február 21-én jött a világra Třinecben, Josef és Regina Heitlinger (szül. Huppert) gyermekeként. A karvinái általános iskolát látogatta. Középiskolába Těšínbe járt vonattal. Édesapja az első világháború idején orosz fogságba került, de a fogolytáborból csónakkal szülőföldjére, Lengyelországba szökött. Ziwiec községben született, kereskedő volt, ruházati boltot tartott fenn. Sokat utazott, és a zsidó közösségben is nagyon tevékeny volt. Édesanyja Ostravában született, hentescsaládból származott. Az anya a háztartásról gondoskodott, valamint az üzletben segédkezett. A 30-as években kezdett romlani a zsidók helyzete, s nem csak az egyre erőteljesebb náci megnyilvánulások miatt. A helyzet először Teschen (Těšín) lengyel megszállása (a zabor) idején, 1938. október elején, tehát közvetlenül a müncheni konferencia után romlott aggasztó mértékben. Mivel az antiszemita megnyilvánulások elviselhetetlenekké váltak, apja egy üzletet előkészítendő Palesztinába utazott, ő pedig édesanyjával és bátyjával együtt Varsóba, a család ismerőséhez ment. Henry Heitlinger igyekezett Krakkóba költözni, ott azonban bélfertőzéssel kórházba került. Ott érte a háború. Végül a sors rendelése folytán Lvovba (Lembergbe) került, s át akarta lépni a román határt. Véletlenül találkozott egy ismerősével, egy tescheni orvossal, aki azt mondta neki, hogy édesanyja él, Kaunasban tartózkodik. Útra kelt, és minden nehézség ellenére sikerült megtalálnia az anyját és a testvérét. Átutazási vízumot szerzett ahhoz, hogy Moszkván és Odesszán át Palesztinába utazhassanak, ahová végül el is jutottak. Henry 1941-ig a jeruzsálemi King David Hotel recepciósa volt. Amikor Rommel egységei Észak-Afrikát veszélyeztették, belépett az angol hadseregbe. A háború után Svájcban tanult. Az ötvenes években feleségével együtt a Dél-Afrikai Köztársaságba költöztek, mivelhogy szülei időközben elhagyták Palesztinát – Ausztráliában éltek. Henry 1961-ben Angliába költözött. Az angol nyelvű beszélgetés 1998. május 17-én készült az angliai Cheltenhamben.

Az interjú a USC Shoah Foundation Institute archívumából, a holokauszt-túlélők visszaemlékezéseinek legnagyobb multimediás archívumából való. A Survivors of the Shoah Visual History Foundation elnevezésű alapítványt 1994-ben hozták létre, hogy holokauszt-túlélőkkel készítsen beszélgetéseket – nemcsak zsidó túlélők osztják meg emlékeiket a kamera előtt, hanem a felszabadítók, a roma túlélők, a koncentrációs táborok más nemzetiségű foglyai, a zsidókat mentők és a háborús bűnösök pereiben részt vevők is. Az alapítvány néhány év leforgása alatt a világ 56 országából összesen mintegy 52 ezer interjút (filmfelvételt) rögzített 32 nyelven. A világ legnagyobb ilyen jellegű interjúarchívuma.
Bővebb tájékoztatás az USC Shoah Foundation alapról: www.dornsife.usc.edu/vhi (angolul) vagy http://sfi.usc.edu/international/hungarian (magyar nyelven).



Összefüggő cikkek

_Prezentációk

AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Aktualizálva: 14.5.2015 10:06 | Rovat: Lengyelország történelme
AZ ÉLŐ FÁKLYA – Ryszard Siwiec

Ez az oktatási célokat szolgáló prezentáció a lengyel Ryszard Siwiec hősi tettének évfordulója alkalmából készült. Siwiec a kommunisták totalitárius praktikái és a Csehszlovákia megszállása elleni tiltakozásul gyújtotta fel magát ...

_Feladatlapok

Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

Aktualizálva: 17.5.2015 09:26 | Rovat: Magyarország történelme, Csehország történelme
Az 1956-os magyar forradalom a csehszlovák sajtóban

A feladatlapok a Csehszlovákia Kommunista Pártja napilapjában, a Rudé právóban megjelent cikkekből közölnek szemelvényeket. Értelmezésükkel a tanulók feltérképezhetik, hogyan magyarárzta a csehszlovák propaganda az olvasóknak a ma...

_Történészi tanulmányok

Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Aktualizálva: 14.5.2015 10:09 | Rovat: Csehország történelme
Idegenként a saját országomban – cseh eszmefuttatás

Összefoglaló arról, hogyan alakultak ki és változtak a nemzetiségi viszonyok Csehszlovákia területén a drámai 20. században. Az írás a cseh–német viszonyra fekteti a súlyt a Csehszlovák Köztársaság létrejötte utáni időszakban, a m...

_Források

A cseh delegáció visszatérése Svájcból

Aktualizálva: 9.11.2012 16:23 | Rovat: Csehország történelme
A cseh delegáció visszatérése Svájcból

A Lidové noviny című újság cikke a Nemzeti bizottság november 5.-i üléséről és a K. Kramář vezette delegáció visszatéréséről az E. Beneš-vel való tárgyalásokról, Genfben. Ez a szöveg – történeti forrás a csehszlovák állam kijelent...

 
© Minden jog fenntartva 2009 - 2019 PANT Polgári Társulás
A jelen portálon lévő anyagok kizárólag oktatási célokat szolgálnak.
PANT Polgári Társulás